Nagykároly (Románia)városunk
E-mail cím: nagykarolyvarosa@gmail.com
Telefonszám: 0040-261/861660-1-2-3
Földrajzi fekvése: Szatmárnémetitől 34 km-re nyugat-délnyugatra, 130 m tengerszint feletti magasságban fekszik
Gazdasága: legfontosabb ipari üzemei: vegyiáru- és olajgyár, a gépgyár, a bútorgyár, a takarmánygyár, az üdítőitalgyár és a tejgyár, 2006-ban német tőkével autóalkatrész-üzem is létesült
Lakossága: 20 181 fő (2011)
A település XX. századi történelme
A román hadsereg 1919. április 18-án vonult be. 1923-ban megszüntették a piarista gimnáziumot, helyette felállították a román-magyar, majd román-német tannyelvű Vasile Lucaciu Líceumot, a polgári leányiskolát román tannyelvű algimnáziummá alakították, a polgári fiúiskolát pedig megszüntették, helyette inasiskolát hoztak létre. 1930-ban román tanítóképző is létesült. A két világháború között a szatmári svábok “visszanémetesítése” céljából itt működött a Gau-Amt elnevezésű német propagandaegylet. 1926-ban elveszítette megyeszékhelyi rangját és Szilágy megyéhez csatolták (1968-ban került vissza Szatmár megyébe).
A két világháború között új ipari üzemek alakultak. Így 1928-ban a Rekord gombgyár, amely 1960-ig működött. 1933-ban hozták létre az Ardealul olaj-, szappan- és vegyigyárat, amely a kommunizmus alatt is az egyik legfontosabb üzeme maradt. 1960-tól fő termékei az étolaj, az ipari olaj és az olajpogácsa voltak. A második világháború előtt ezeken az üzemeken, a papírgyáron és a dohányfermentálón kívül még három téglagyára, három malma és egy vajgyára is működött.
1936-ban a helyi Törekvés sportegyesület futója, Nemes Ferenc egyedüli atlétaként képviselte Romániát a berlini olimpián.
1945. október 25-én vonult be a román és a szovjet hadsereg. A háború után még hat évig határzár alatt állt. 1948-ban egy mindössze néhány évig működő magyar tanítóképzőt, 1952-ben pedig egy magyar líceumot alapítottak, amelyet 1959-ben összevontak a román líceummal.
A kommunizmus évtizedei alatt több új lakótelepet, összesen mintegy ötezer lakótelepi lakást építettek föl. Legfontosabb új ipari üzemei az Unio gépgyár (1977, kazánok, vasöntvények) és a Kraszna bútorgyár (1972) voltak, de létesült kekszgyár (1971), fonoda (1971), kender- és lenfeldolgozó (1972), konzervgyár (1977), tejporgyár (1977) és cukorgyár (1986) is. Az 1981-ben alapított juhtenyésztési kutatóközpontban Romániában egyedül foglalkoztak az erdélyi merinó juhfajta nemesítésével.
1995-ben kapott municípiumi rangot.
Látnivalók:
- Károlyi-kastély: későbarokk stílus, 1794-ben épült
- Piarista templom (1769-1779), rendház (1727) és gimnázium (1846-1848)
- Református templom (1746-1752)
- Görög katolikus templom (1738)
- Evangélikus templom (1815-1823)
- Nagyzsinagóga (1890)
- Az egykori Arany Csillag Fogadó (1847)
- Városi Színház (1907)
- Régi kórházépület (1845)
Nagykároly 1991 óta áll Orosházával testvértelepülési kapcsolatban.
Képgaléria
